Márton napi vigadalom az óvodában
(Zöld Titkok Kastély Tagóvoda)
A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor.
Egyéb időjárással kapcsolatos „jóslások” is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent.
A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje.
A köztudatban azonban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik.
A Zöld Titkok Kastély Tagóvodában mindkét csoportban projekt keretében valósult meg a hagyományápolás. A vigadalmat megelőzte egy falubeli baromfiudvar meglátogatása, ahol közvetlenül megismerkedtek a gyerekek a libával.
Ezt követően egész héten ezt a témát dolgoztuk fel , dalos játékokkal, versekkel, mesékkel, az ábrázolás különböző technikájával. Pénteken pedig igazi mulatság helyszíne volt asz ovi. Libazsíros pirítós hagymával lakomáztak a gyerekek,majd táncházzal záruklt a nap.
Következő projekttémánk az Erzsébet-Katalin napi hagyományok felelevenítése lesz.
A Márton-napi mulatság képei megtekinthetők a Galériában.
Copyright - Szuhakálló Önkormányzata - Készítette: Humán Kft. – normál nézet