Hírlevelek
Tájékoztatók, Hirdetmények
- Adóövezeti besorolás - telekadó
- Ebtartás változás bejelentő
- Ebösszeíró adatlap 2021
- Felsőzsolca-Sajóivánka II-III. 400kV-os távvezeték és optikai összeköttetés létesítése integrált építési és környezetvédelmi engedély határozatáról
- Gazdasági Program 2020-2024
- Helyi Esélyegyenlőségi Program
- Hirdetmény Határ-völgyi veszélyeshulladék-lerakó kapacitásbővítéséről
- Korrigált Hirdetmény Határ-völgyi veszélyeshulladék-lerakó kapacitásbővítéséről
- Közlemény Felsőzsolca-Sajóivánka II-III. 400kV-os távvezeték és optikai összeköttetés létesítése tárgyában
- Közlemény előzetes hatásvizsgálati eljárásról
- MOK Háziorvosi Munkacsoport COVID 19 útmutató
- Nyilvántartás a szálláshely szolgáltatási tevékenységekről
- OMSZ közlemény az ügyeleti rendszerről
- Tájékoztató a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez, kapcsolódó kedvezményekről
- Álláspályázat pénzügyi -gazdálkodási ügyintéző munkakör betöltésére.
Hatósági hirdetmények
Hírek - Önkormányzati hírek
A jegyzőknél vagy a katasztrófavédelemnél indítható a bírságmentes kútlegalizálás
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, nyáron életbe lépett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy bírság megfizetése nélkül kaphassanak fennmaradási engedélyt a 2016. június 4. előtt engedély nélkül létesített vízilétesítmények. Az engedélyeztetési eljárás megkönnyítése érdekében tájékoztató kiadvány jelent meg a Kamara portálján.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett törvénymódosítás értelmében 2018 végéig bírságmentesen lehet engedélyeztetni a 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kutakat. Az utólagos engedélyezés hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi-vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A jegyző fennmaradási engedélye szükséges olyan kutaknál, amelyek háztartási igényeket elégítenek ki, és maximálisan évi ötszáz köbméteres vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával magánszemélyek üzemeltetnek. További feltétel, hogy az ingatlan, amelyen a vízilétesítmény elhelyezkedik, nem érint vízbázisvédelmi területet. Amennyiben a fentiek közül valamelyik kritérium nem teljesül, abban az esetben az engedélyezés a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozik.
A Belügyminisztérium és a NAK együttműködése alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében ismertető kiadványt készített Tájékoztató az engedély nélkül létesített vízilétesítmények fennmaradási engedélyezéséhez címmel.
A kiadványból többek között megtudható, hogy milyen engedély szükséges, ki lehet a kérelmező, mit kell tartalmaznia a kérelemnek. Ismerteti továbbá az igazgatási szolgáltatási díj meghatározásának módját, az ügyintézési határidőt, a vízjogi fennmaradási engedély kiadhatóságának feltételeit és következményeit, valamint az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságokat.
A kutak legalizálásával olyan jogszerű állapot alakulhat ki, ahol biztosított a hatósági felügyelet, figyelemmel kísérhető a vízhasználat pontos mennyisége, megvalósíthatók a vízgazdálkodási célok, megőrizhető a vizek jó állapota, és megállapíthatóak a szükséges állami vízgazdálkodási fejlesztési irányok.
A szabályozás az Európai Unió Víz Keretirányelvével is összhangban van, így lehetővé válik, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai, üzemeltetői európai uniós pályázatokon is indulhassanak.
Az egyik ilyen a Vidékfejlesztési Program keretében, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázat, amelyben 49,5 milliárd forinttal támogatják egyebek között a vízvisszatartást, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, a takarékos öntözési technológiák korszerűsítési és fejlesztési lehetőségeit. A pályázati kérelmeket 2016. augusztus 1-től lehet benyújtani.
(A fotó illusztráció)
2016.10.27. (forrás: NAK)