Hírlevelek
Tájékoztatók, Hirdetmények
- Adóövezeti besorolás - telekadó
- Ebtartás változás bejelentő
- Ebösszeíró adatlap 2021
- Felsőzsolca-Sajóivánka II-III. 400kV-os távvezeték és optikai összeköttetés létesítése integrált építési és környezetvédelmi engedély határozatáról
- Gazdasági Program 2020-2024
- Helyi Esélyegyenlőségi Program
- Hirdetmény Határ-völgyi veszélyeshulladék-lerakó kapacitásbővítéséről
- Korrigált Hirdetmény Határ-völgyi veszélyeshulladék-lerakó kapacitásbővítéséről
- Közlemény Felsőzsolca-Sajóivánka II-III. 400kV-os távvezeték és optikai összeköttetés létesítése tárgyában
- Közlemény előzetes hatásvizsgálati eljárásról
- MOK Háziorvosi Munkacsoport COVID 19 útmutató
- Nyilvántartás a szálláshely szolgáltatási tevékenységekről
- OMSZ közlemény az ügyeleti rendszerről
- Tájékoztató a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez, kapcsolódó kedvezményekről
- Álláspályázat pénzügyi -gazdálkodási ügyintéző munkakör betöltésére.
Hatósági hirdetmények
Hírek - Önkormányzati hírek
A méh- és darázscsípés veszélyeiről
A méh vagy darázscsípés legtöbbször nemcsak könnyen múló, hanem végzetes kimenetelű egészségkárosodást okozhat, ezért a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya fokozott elővigyázatosságot kér a szabadtéren tevékenységet folytató munkáltatóktól és a munkát végző dolgozóktól.
Az elmúlt években egyre gyakoribb a munkáltatók által a munkavédelmi hatóságnak bejelentett méh vagy darázscsípés okozta halálos munkabaleset.
2018-ban 54 olyan rovarcsípéssel kapcsolatos baleset történt, amely a súlyosabb tünetek miatt több mint három munkanap munkaképtelenséget okozott, és ezek közül 5 halálos kimenetelű darázscsípés volt.
Nincs különbség aközött, hogy valakit méh vagy darázs szúr meg, a testbe juttatott méreganyaguk ugyanazt a hatást váltja ki.
A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki.
Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például, ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor tüneti kezelést igényel. A Semmelweis Egyetem tájékoztatása
szerint ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használata, a bőrfelület hűtése, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolása javasolt.
Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt.
Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel: be kell adni a combizomba a betegnél lévő életmentő adrenalin injekciót (ha már tud az allergiájáról, általában magánál hordja), és azonnal mentőt kell hívni. Életveszélyes anafilaxiát egyébként hazánkban csak a méh és a darázs mérge okozhat, a többi rovar csípése csak jórészt ártalmatlan, helyi reakciót vált ki.
Az allergiás reakciók a csípést követően később, 48 órán belül is jelentkezhetnek, akkor azonban már nem jelentenek akkora veszélyt. A szakember azt tanácsolja, ilyen esetben is feltétlenül keressenek fel egy rovarméreg allergiások ellátásával foglalkozó allergológus szakorvost, aki kideríti, mi okozta az allergiás reakciót.
További információkat a szabadtéri munkavégzés esetén követendő elővigyázatossági teendőkről itt olvashat
2019.06.21. (forrás: PM/HT)