Közös Önkormányzati Hivatal - Ügykörök

Adóügyek - Gépjárműadó

Szervezeti egység: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Szuhakállói Székhely

A többször módosított, gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv. (Gjt.) 1992. január 1-jei hatállyal adófizetési kötelezettséget állapít meg a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi után.

Adó alanya:(adófizetésre kötelezett)

- az a személy, aki/amely a hatósági nyilvántartásban (járműnyilvántartás) az év első napján üzembentartóként szerepel;
- üzembentartó hiányában a tulajdonos az adóalany; (több tulajdonos/üzembentartó esetén az - adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították)
év közben forgalomba helyezett gépjármű után az aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a nyilvántartásban üzembentartóként/tulajdonosként szerepel;
- az „E” és „P” betűjelű (ideiglenes) rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában változás következik be, s a korábbi tulajdonos (átruházó) e változás tényét – külön jogszabályban meghatározottak alapján, de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. A külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettséget a 304/2009.(XII.22.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szabályozza, mely alapján a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését – a változástól számított 8 napon belül – az eladó tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy annak másolata benyújtásával vagy megküldésével teljesíti. Azaz a korábbi tulajdonosnak (átruházónak) 8 napja van arra, hogy a szerződéssel a tulajdonosváltozást az Okmányirodában bejelentse.

Természetesen a vevőnek is kötelessége a bejegyzésre jogosult hatóságnál a tulajdonszerzés tényét bejelenteni a „közúti közlekedési nyilvántartásról” szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a tulajdonjog változásától számított 15 napon belül. Amennyiben ezt elmulasztja, és pl. a 2013. évi tulajdonszerzését 2014-ben, vagy később jelenti be az Okmányirodában, mulasztási bírság is megállapítható bejelentés késedelmes teljesítése miatt.

Abban az esetben, ha a felek (eladó, vevő) egyike sem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, a korábbi tulajdonos marad az adó alanya, vagyis az eladó köteles az adót fizetni a bejelentés évének utolsó napjáig.

Adókötelezettség keletkezése

- a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napján;
- ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek – az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső – időarányos részét kell megfizetni
az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik

Adókötelezettség megszűnése

Annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépkocsit a forgalomból bármely okból kivonta.

A gépjármű adókötelezettségének megszűnése tárgyában fontos szabály még, hogy a gépjármű adókötelezettsége nem szűnik meg a kérelemre történő kivonás hónapjának utolsó napjával, amennyiben azt a kérelmező a kivonást követő hónapban újra forgalomba helyezi.
Szünetel az adókötelezettség, ha a gépjármű a rendőrség igazolása szerint jogellenesen került ki adóalany birtokából. Az adókötelezettség szüneteltetése kizárólag adózó kérelmére történhet pl. a gépjármű eltulajdonítását követően készült rendőrségi jegyzőkönyv alapján. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezést követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. Ha a gépjármű nem kerül vissza adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezését követő év utolsó napján, ezen gépjárműre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Adómentesség:

A gépjárműadó vonatkozásában is megállapítható a helyi adóknál írott alanyi és tárgyi adómentesség:

Tárgyi adómentes: (nem terjed ki rá a törvény hatálya) – a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott
- mezőgazdasági vontató (pl. traktor);
- lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija (speciális rendszámtáblával – fehér alapon 3-3 piros betű- és számjel – valamint igazolólappal van ellátva);
- négykerekű segédmotoros kerékpár (50cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajtja, végsebessége 45 km/h-nál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350kg);
- munkagép
- CD, CK, DT, OT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárművek;
- a tételes felsorolásban nem szerepel, de 2008. 01. 01-jétől a fiktíven kivont gépjárművek;

Alanyi adómentes:
- a költségvetési szerv,
- az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű;
- az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett;
- az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott; Adóalanynak e feltétel teljesüléséről nyilatkoznia kell.
- a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben;
- kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi;
- az a gépjármű, melynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja;
amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül;

A mozgáskorlátozottak adómentessége:

Adómentes
- a súlyos mozgáskorlátozott személy; vagy
- a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt rendszeresen szállító, vagy a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő, nevelőszülő, mostoha- vagy örökbefogadó szülő,
egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő, nem személy-taxiként üzemelő személygépkocsija vonatkozásában, legfeljebb 13.000 forint erejéig.
(Tehát évente 13.000 forint kedvezmény érvényesíthető a gépkocsi után, melynek a súlyos mozgáskorlátozott nem csak tulajdonosa, hanem üzembentartója is lehet.)

Ha az adómentességre jogosult több személygépkocsival rendelkezik, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.
Súlyos mozgáskorlátozott az a személy: aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.


Az adó alapja és mértéke

Az adó alapja differenciáltan van szabályozva.
Ezek: - a teljesítmény;
- az önsúly; valamint
- a terhelhetőséggel növelt önsúly;

A) Személyszállító gépjármű – kivétel az autóbusz – esetén az adó alapja a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítmény (kilowattban kifejezve). Ha a nyilvántartás a teljesítményt csak lóerőben tartalmazza, az 1,36-tal osztva eredményezi a kw teljesítményt.
Az adó mértéke a gépjármű:
- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345Ft/kilowatt;
- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300Ft/kilowatt;
- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230Ft/kilowatt;
- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt;
- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140Ft/kilowatt;

Összefoglalva megállapítható, hogy teljesítmény alapján zömében a személyautók, valamint a motorkerékpárok vannak adóztatva. Az autóbusz, bár a fent írott fogalom-meghatározás alapján szintén személyszállító gépjármű, de a törvény ezt az adótárgyat az önsúly szerinti adóztatás kategóriájába sorolja.

B) Autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi és lakópótkocsi adójának alapja a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg (önsúly).

C) Tehergépjármű – ide tartozik a pótkocsi is – adójának alapja a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

B) és C) pontok esetében az adó mértéke - autóbusz, nyerges-vontató, lakókocsi, lakó-pótkocsi esetén az önsúly, valamint tehergépjármű esetén az önsúly növelve a terhelhetőség 50%-ával - az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850.- Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1.380.- Ft.

Légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű gépjármű, pótkocsi: az a jármű, amelyik a Tanács 96/53/EK Irányelvének II. Melléklete szerinti légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerrel rendelkezik.
Az adóhatóságnál e tényről csak annak az adózónak kell külön bejelentést tenni, akinek ezen adatát a járműnyilvántartás nem tartalmazza. Amely esetekben tartalmazza, e kedvezményt hivatalból kell figyelembe venni.


B) és C) pontban írott adótárgyak esetében közös szabály, hogy adókedvezmény is jár.
az „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel ellátott autóbusz és tehergépjármű után 20%, nyergesvontató után 30% ;
a „9”, „10”, „11” vagy „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel ellátott autóbusz és teher-gépjármű után 30%, nyergesvontató után 50% adókedvezmény jár.
Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000.-Ft, míg a tehergépjármű után 46.000.-Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000.-Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell a 10.000.-Ft, valamint a 46.000.-Ft összegű adót megfizetni.

Illetékesség gépjárműadó ügyekben:

- magánszemélyek esetén – kivéve az egyéni vállalkozók – a polgárok személyi adat és lakcím-nyilvántartásába bejegyzett lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely (lakcím) szerint;
- nem magánszemélyek esetén – ideértve az egyéni vállalkozókat is – a gépjármű-nyilvántartás címadat-rovatába bejegyzett székhely vagy telephely szerint
illetékes települési (fővárosban fővárosi kerületi) önkormányzati adóhatóság látja el az adóztatási feladatokat.

Amennyiben a nyilvántartásban a lakcím, székhely, illetve a telephely megváltozik, azt az adóztatás szempontjából csak a változást követő év első napjától lehet figyelembe venni. Ennek azonban fontos feltétele, hogy adózó e változást az arra illetékes szervnél - Okmányirodában - bejelentse! Tehát ha pl. adózó 2014-ben másik településre vagy kerületbe költözött, de lakcímének változását nem jelentette be, a korábbi település/kerület jegyzője lesz a továbbiakban is illetékes eljárni, függetlenül attól, hogy adózó valójában hol lakik.

Mely gépjárműveket lehet a forgalomból kivonni:

A Gjt. a végrehajtás általános szabályaitól eltérően (pl. közvetlen letiltás, ingó- és ingatlan végrehajtás) egy „speciális formát” nevesít, - a gépjármű forgalomból történő kivonásának a kezdeményezését. Erre akkor van lehetősége adóhatóságnak, ha adóalany gépjárműadó tartozása az egy évi adótételt meghaladja és a hatósági nyilvántartásban újabb adóalany (tulajdonos/üzembentartó) nincs feltüntetve. Tehát a Gjt. alapján csak az a gépjármű vonatható ki a forgalomból, amelyre nézve az adótartozás fennáll.

Bejelentés benyújtása:

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését – a tulajdonjog változásáról készült teljes bizonyító erejű magánokirat vagy annak másolata benyújtásával vagy postai úton való megküldésével – az Okmányirodában (járási hivatal) kell elvégezni.

Ügyintéző:

Jobbágy Henrietta hivatal@szuhakallo.hu; vadnapm@legnet.hu
48/352-081; 48/505-212

További ügykörök