Önkormányzat hírei

Álláshirdetés gazdálkodási ügyintézői munkakörbe
(2024.11.08.)
A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője álláspályázatot tesz közzé, pénzügyi-gazdálkodási ügyintézői munkakör betöltésére, a Hivatal Dédestapolcsányi Kirendeltségén.

Bursa Hungarica 2025
(2024.10.31.)
Szuhakálló község Önkormányzata a Kulturális és Innovációs Minisztériummal együttműködve, kiírja a 2025. évre a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatók számára.

Nyugdíjas Est 2024
(2024.09.30.)
Szeptember 27-én, pénteken délután köszöntötte a község választott vezetése a település idősödő lakosait, a Gárdonyi Géza Tagiskola tornatermében megrendezett ünnepségen.

Legeltetési tilalom és ebzárlat
(2024.09.26.)
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el a rókák és más ragadozók veszettség elleni immunizálása miatt.

Határ-völgyi veszélyeshulladék-lerakó kapacitásbővítése
(2024.09.06.)
Az ÉHG-NEO Hulladékgazdálkodási Zrt (Sajókaza) által üzemeltetett határvölgyi veszélyes hulladék lerakó kapacitásbővítésére vonatkozó engedélyezési eljárás indult a környezetvédelmi hatóságnál.

További önkormányzati hírek

Intézmények hírei

Véget ért a 2017/2018. tanév
Gárdonyi Géza Tagiskola (2018.06.25.)
Június közepe hagyományosan az iskolai tanévzárás időszaka. A hónap második hetében az esmények mind-mind a nyári szünet beköszöntét jelzik, az ország valamennyi iskolájában.

További intézményi hírek

Közös Önkormányzati Hivatal - Ügykörök

Adóügyek - Helyi iparűzési adó

Szervezeti egység: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Szuhakállói Székhely

A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó Önkormányzatok illetékességi területükön helyi iparűzési adónemet működtetnek. Így adóköteles a területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

Adóköteles
Az önkormányzat illetékességi területén:
- állandó vagy
- ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység

Állandó jellegű iparűzési tevékenység: ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adó alanya
vállalkozó: gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző:
- az SZJA törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
- az SZJA törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, ha őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 Ft-ot meghaladja,
- jogi személy,
- egyéb szervezet

Az adó alapja
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen
költségével.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel
- 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,
- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,
- 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,
- 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a
vonható le.
(5) A (4) bekezdésben említett, a sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.

Adó mértéke
Állandó jelleg esetén: az adóalap 2%-a
Ideiglenes jelleg esetén: naptári naponként 5.000,- Ft.

Bevallási határidő
Adózó az adókötelezettsége keletkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelentést tesz.

Ideiglenes jelleg esetén adózó a tevékenység megkezdésekor köteles ezt az adóhatóságnál bejelenteni.

A vállalkozónak a helyi iparűzési adóját az adóévet követő május 31.napjáig kell bevallania.

Befizetési határidő
Az adóelőleget évi két részletben, adóév március 15-ig, illetve
szeptember 15-ig
kell megfizetni, illetve
az adóhatóság jogerős határozatában megállapított határidőn belül.

Az előleget - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig ki kell egészíteni.
Ideiglenes jelleg esetén: legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni.
A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

Az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve kell megfizetni.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók adóbevallásukat az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.

A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.

A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

Adóelőleg megállapítása
(1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
(2) Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.
(3) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.
(4) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:
a) az előtársaságnak,
b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében,
c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
(5) A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege:

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.
(6) A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg.
(7) Ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben adómentességet vett igénybe, de az adóévben az adómentesség nem illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték illetőleg a mentesség megszűnése figyelembevételével kell bevallani.

Ügyintéző:

Jobbágy Henrietta hivatal@szuhakallo.hu; vadnapm@legnet.hu
48/352-081; 48/505-212




További ügykörök