Közös Önkormányzati Hivatal - Ügykörök

Hatósági ügyek - Szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelem eljárása

Szervezeti egység: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Szuhakállói Székhely

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló mód. 239/2009.(X.20.) Korm. rendelet alapján a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzője felé kell a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmet benyújtani.

A rendelet meghatározza a szálláshely típusokat, mely lehet:

•szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy,
•panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz,
•kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,
•üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától,
•közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy,
•egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,
•falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.
A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni (a rendelet 6. § (1) bekezdése szerint):

•a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,
•a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,
•a szálláshely címét, helyrajzi számát,
•a szálláshely befogadóképességét:
•a vendégszobák, továbbá - kemping esetén - területegységek száma, és
•az ágyak száma,
•a szálláshely használatának jogcímét,
•a szálláshely elnevezését,
•azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt,
•azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni,
•azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri.
A szálláshely engedélyezése iránti eljárásban - az egyéb szálláshely kivételével - szakhatóság a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv kistérségi népegészségügyi intézete, Mezőgazdasági Szakigazgatási Szerv (ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba), Tűzoltóság (10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetén), építési hatóság (kivéve, ha a szálláshelyre hat hónapon belül használatbavételi, vagy fennmaradási engedélyt kiadtak).

A szálláshely-üzemeltetési engedélyezési eljárásban - az egyéb szálláshely kivételével - külön vizsgálat nélkül ügyfél a szálláshely, valamint a szálláshellyel közvetlenül szomszédos, közös határvonalú, telekhatárú ingatlan rendelkezni jogosultja.

A szálláshely-szolgáltató kérelmére a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik.

A szálláshely-üzemeltetési engedélyezési eljárást követően - az egyéb szálláshely kivételével - amennyiben a szálláshely a vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel, a jegyző szálláshely-üzemeltetési engedélyt, s ezzel egyidejűleg igazolást ad ki.

Az egyéb szálláshely (korábban magánszálláshely volt) vonatkozásában nem kell engedélyezési eljárást lefolytatni, hanem a jegyző az egyéb szálláshely üzemeltetési engedély megadásáról szóló határozatát közli az érintett hatóságokkal, ha annak feladat- és hatáskörét érinti. A hatóságok harminc napon belül hatósági ellenőrzést folytatnak le, melynek eredményéről a jegyzőt tájékoztatják.

A szálláshely-üzemeltetési engedély megadását követően a szolgáltatónak az adatváltozást, szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosult személyében történő változást be kell jelentenie, melynek kapcsán a rendelet 13. §-a szerinti eljárást a jegyző lefolytatja.

A szálláshely megszűnését a szolgáltató a megszűnést követő 8 napon belül az igazolás leadásával egyidejűleg köteles bejelenteni.

A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg (14. §):

a) - a c)-e) pontokban meghatározott esetek kivételével - határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására,
b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki,
c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását,
d) azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshely üzemeltetését és pénzbírságot szab ki,
e) ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, és visszavonja a szálláshely-üzemeltetési engedélyt, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság összege

a) szálloda esetében
aa) legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén 600 ezer Ft,
ab) 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén 1 millió Ft,
ac) 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség esetén 1,5 millió Ft,
ad) 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség esetén 2 millió Ft,
ae) 200 ágy befogadóképesség felett 2,5 millió Ft;

b) panzió esetében 250 ezer Ft;

c) kemping esetében
ca) legfeljebb 20 lakóegység esetén 100 ezer Ft,
cb) 21 és 50 közötti lakóegység esetén 200 ezer Ft,
cc) 51 és 100 közötti lakóegység esetén 300 ezer Ft,
cd) 100 lakóegység-kapacitás felett 400 ezer Ft;

d) üdülőház esetében 50 ezer Ft;

e) közösségi szálláshely esetében
ea) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 50 ezer Ft,
eb) 21 ágy befogadóképesség felett 100 ezer Ft;

f) egyéb szálláshely esetében 50 ezer Ft.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság összege a (2) bekezdésben meghatározott összegek kétszerese.

Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szolgáltató köteles az adott naptári évre vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a fogadott vendégek számáról és a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák számáról. Ezen adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni.

Szükséges mellékletek
A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

•nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
•haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
•közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot,
•a szálláshely helyszínrajzát,
•3.000.- Ft-os illetékbélyeget.

Ügyintéző:

Dr. Herczeg Tibor jegyző, címzetes főjegyző
jegyzo@szuhakallo.hu; 48/352-081;

További ügykörök