Történelmünk - A község jelképei, a község címere

Az Önkormányzat Képviselő-testülete élve az Ötv.1. § (6) a.) pontjában szabályozott felhatalmazással, kifejezendő Szuhakálló község önállóságát, erősítendő a lakosság öntudatos lokálpatriótizmusát; inspirálva őket arra, hogy joggal legyenek büszkék múltjukra, s lelkesen munkálkodjanak szűkebb pátriájuk felvirágoztatásán, erősítse öntudatukat, az adott közösséghez való tartozás érzetét, 1997. április 22-i hatállyal léptette életbe a Szuhakálló község jelképeiről és azok használatáról szóló rendeletét, melyben meghatározó szerepet kap a község címere.

A települési jelképet Dr. Tóth Péter és Kovács Zsolt tervezte, eleget téve a heraldika szigorú szabályainak.

Szuhakálló község címerének heraldikai leírása:

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelyet vörösből és ezüstből összerótt cölöp, illetve arany hullámpólya oszt négy mezőre. A mezők közül a (heraldikailag) jobb felsőben arany kettőskereszt, bal felsőben ezüst ék és kalapács, jobb alsóban ezüst ekevas, bal alsóban három arany búzaszál lebeg. A pajzs fölött oromdíszként háromlevelű, ezüstszínű hársfa ág látható, a pajzs alatt pedig egy szalag lebeg SZUHAKÁLLÓ felirattal.

A címeren látható cölöp és pólya Szuhakálló múltbéli jelentőségére: egy fontos kereskedelmi útvonalon való vámhely voltára utal. Az ekevas és a három búzakalász a községet azonosító régi pecsétből származó jelkép, míg a kettőskereszt az egyháznak a település életében betöltött fontosságára, a hagyományos bányászjelkép - az ék és a kalapács - a bányászatnak a község közelmúltjában játszott szerepére utal. A háromlevelű hársfaág a korábbi birtokos, a Rátold nemzetség emlékezetét kívánja fenntartani.

Szuhakálló község címere megjelenik a község zászlaján, pecsétjén és az önkormányzat hivatalos kiadmányain.