Egyházközség története - Historia Domus

"Egykori neve Karló volt, s első említését Karloú alakban 1317-ben találjuk. Úgy látszik, hogy a XIV. században nagyobb hely lehetett, mert Borsod megye 1356-ban Szuhakállóban tartotta közgyűlését. Ekkori birtokosai a Rátold-nemzetség családjaival rokon Ilosvaiak. A XV. században Karlov névalakot találunk, mely váltakozik a Karlovo írásmóddal de már egyszerű a Karló, sőt a Kallóforma is előfordul. Sajókazával együtt már ekkor vámhely volt, de a sajókazai vendégek mentesek voltak a hídvámfizetése alól…… ……Nagyon megviselte a községet a török 1555 évi támadása ami a község leégését eredményezte az ezután fellépő pestis pedig a lakosok számát apasztotta le, úgyhogy még sokáig a XVII. században is pusztított. Mint hódoltsági terület forintadót fizetett, de a XVIII. század folyamán ismét elpusztult így nem adózott. A reformáció elterjedt Szuhakállóban is, de csak néhány egyházfi volt. A lakosok csekély száma miatt Disznóshorváthoz tartozott. Szuhakálló…. …….iskolája 2 tanerős, görögkatolikus elemi iskola. Iskolán kívüli népművelés folyik. A községben a görögkatolikus egyház munkálja a hívek lelki életét, temploma is van…… …..ezen új község mikor vette fel a Szuhakálló nevet bizonyosat nem említ a szájhagyomány, de majdnem bizonyosra vehető, hogy a község 300 esztendejéből 100 év már Szuhakállót említi, legalábbis az ismert könyvek tanulságai szerint 1900-dik esztendő már Szuhakállónak ismeri. Szuhakálló mellett vezetett el a rudabányai vaskőbányából kiinduló kis (vagy ipari ) vasút, melynek hivatása volt a vaskőnek a barcikai állomásra való leszállítása. Az 1910 és 20-as évek között Ormospusztán, Rudolftelepen, Disznóshorváton, Múcsony és Szuhakállóban feltárt kőszénbányák Szuhakálló életében fordulópontot képeznek. A bányászat, a szénfuvarozás, községfejlődését nagyban előmozdítja. A kisvasút helyébe rendes nyomtávolságú vasúti hálózat épül. Rudabánya-Barcika között, amely Ormospuszta-Barcika között nem csak teher, hanem személyszállítást is eszközöl.

Szuhakálló a fentebb említett bányatelepek között központi fekvésénél fogva vezető szerepre tesz szert. Posta, táviroda, telefon,villanyhálózat épül, mely a községben a világítás célját is szolgálja. XVII. században az újjáépült község lakosai bár Borsod vármegye története ezt nem mondja, telepítés folytán tevődtek össze. Bizonyára a felvidék ruthén lakosai települtek vagy telepítettek be itt nagyobb számban – a Bezsilla, Zelena, Drótos, Tóth, Orosz majd a Boros és még a magyar vezetéknevek is azt látszanak bizonyítani, hogy a települtek bizonyos tulajdonjogaik alapján vették fel az egymástól megkülönböztető neveiket. A fentebb felsorolt nevek birtokosai (az egy Zelenát római kat. kivéve ) mint görögkatolikusok, ami megerősítésül szolgál a felvidékről való település mellett. Az új községben, új lakosság a görögkatolikus jellegét mind a mai napig megtartotta. Kitűnik ez abból is, hogy Szuhakállóban a görögkatolikus elemi népiskolán kívül más iskola sohasem volt.

Az 1948. államosítási törvény Szuhakálló két tanerős görögkatolikus felekezeti elemi iskoláját államosította Nemes Richárd kántortanító és Nemesné szül. Lakatos Éva II. tanító idejében. Itt örökíti meg a következőket Ballgi Károly borsod megye tanfelügyelője 1885-ben Miskolcon kiadott egy könyvet "Adalékok Borsod Megye Népiskoláinak Története" címmel, ebben a következőket írja: Szuhakálló tehát már 1885-ben Szuhakálló a község hivatalos neve. A falu 416 lélek egy görögkatolikus iskolával. Tankötelezettek száma 64 (6-12 éves fiú 24, leány 25, 12-15 éves fiú 7, leány 8, vallás szerint római katolikus 7, görögkatolikus 53, hh.4.) Iskolába jár mindennapi 42, ismétlő 20.

Ezen iskola első nyomaira 1818-ban akadunk, mikor a község lakói felhatalmazzák a görögkatolikust lelkészt, hogy iskolát (építsen) állítson a községben. Az okirat minden alájegyzése – 17 név – keresztvonással van megerősítve, mi eléggé bizonyítja azt, hogy ez időben nem találkozott írástudó ember a faluban, s az iskolára égető szükség volt.

A tanító fizetését is megállapítja az okirat: Mindegy gyermek fizet 1 véka gabonát, 30 koronát és minden reggel és délben 2 db fát. Ezen alkalommal a tankötelezettség is kimondatott. Ily csekély fizetéséért azonban természetesen csak olyanok vállalták el a tanítást, kik egyszer mind valamilyen mesterséget is űztek. A gyermekek csupán csak az írás, olvasás, számolás és hittanból nyertek némi oktatást. A mesterek gyakran változtak, a díjazás pedig alkutárgyát képezte. 1874-ben az iskola közösnek nyilvánítatott, a tanítófizetés 300 forintra emelkedett. Ezek miatt sok súrlódás keletkezett minek folytán 1878-ban ismét felekezetivé tétetett az iskola a tanító fizetése pedig következőképpen rendeztetett: 13,5 hold, szántóföld, 2 öl tűzifa, 150 forint tandíj és az ismétlők oktatásáért 10 forint.

1883-ban új iskolaházat épített a hitközség, de az iskola fölszerelése mindig a régi. A tanhelyiség 34 négyzetméter területű fölszerelését teszi: fali olvasótáblák, képtérkép (Magyarország) számológép és természetrajzi ábra. A bútorzat asztal és lócából áll. A tannyelv magyar, de a hittant ruthén nyelven tanítják. Faiskola iskola kert van. Tanító Szuchy Antal, képesített 7 év óta tanít …….. 1909-ig töltötte be a tanítói tisztet, akkor nyugdíjazták. Utána Barta Mihály lett a tanító 1910-ben. Ekkor történt, hogy Szuhakállói kántorságot a múcsonyitól elválasztják és Barta Mihály már nem csak tanító hanem egyben Szuhakállónak is egyben kántorává is lett kinevezve. 1921-ben a szuhakállói görögkatolikus iskola két tanerőssé lesz fejlesztve. Első II. tanítóvá Deák Mária felvidékről menekül tanítónő lett kinevezve, majd rövid idő múlva Bezsilla György követte 1928-ig. Utána 1929. január 10-től Lakatos Éva lett megválasztva. Barta Mihály 1936-ban nyugdíjazva lett, kántortanítóvá ekkor Nemes Richárdot választották meg. Nemes Richárd és Lakatos Éva házastársakká lettek……..

Miután az egyházat rendesen megelőzte az iskola azért szólaltam én is először az iskoláról, most azonban áttérek az egyház ügyeire. Szuhakállóban.

1923-ban épült fel egy igen szép és csinos templom, melynek külső hosszúsága 26 méter. Szélessége 11 méter és a toronymagassága 27 méter. Az építést Harsányi József miskolci lakos végezte. Szuhakállóban az előtt nem volt templom. Azaz a szájhagyomány nem említi. De ha borsod vármegye történetének a megjegyzését idézzük (lásd 1.oldal), hogy a XIV. században nagyobb hely lehetett, mert borsod megye 1356-ban Szuhakállóban tartotta közgyűlését ez a nagyobb hely kijelentés azt engedi következtetni, hogy e virágzó élet a községben bizonyára a templom, sőt talán a lelkész is élhetett.

De a történelem azt is mondja, hogy 1555-ben ….. a török és a pestis teljesen elpusztította a községet az új térség lakói egyrészt kevesen is lehettek, másrészt szegénységük miatt nem gondolhattak arra, hogy templomot is építenek, így folyt az élet a községben egészen az 1900 évek elejéig. Akkor azonban a község lakói azon jámbor óhajjal kezdek foglalkozni, hogy isten segedelmével előbb kápolnát majd templomot s ha a mennyei atya rájuk tekintene esetleg paróchiát is építenének és önálló anyaegyházat szerveznének.

Ezen eszmének első megpendítője Magyar György szuhakállói lakos volt. Ki is ezen eszméjének boldog emlékű Rojkovich Sándor volt hejőkeresztúri esperes lelkész, megnyervén fölkérte, legyen ezen jámbor óhajuknak illetékes helyen pártfogója és támogatója és Rojkovich esperes úr megtett mindent amit tennie lehetett e magasztos cél elérésére. A hívek ügyes vezetés mellett azt cselekedték, hogy egy belsőséget szerveztek, amelyen egy parókiának is alkalmas épület állott. Ezen épület egyik szobájában állították fel a szent mise elvégzéséhez szükséges első oltárt. Majd később az udvaron lévő magtárt kápolnává alakították át és végre 1923-ban építették fel a templomot. Midőn a hívek a parókiának is megfelelő beltelket is megszerezték, még inkább lángolt bennük a vágy csak elszakadni Múcsonyból és önálló anyaegyházzá alakulni. Persze minden nem ment simán, hanem hosszú évek törekvése vált szükségessé.

Gyorsabb tempót vesz azonban a magasztos ügy midőn a községben a paróchiának szánt épületben Dr. Szémán István ………. megjelenik és 3 évre letelepszik………. Kállói letelepedéséről kívánok valamit mondani.

Az 1919. év őszén történt Szémán István eperjesi Királyi Katolikus Főgimnázium tanárát a csehek (Eperjes, Csehszlovákiából) kiutasították. A "jöjjön mindenki", fölényes jelszó és a kiutasítottak nagy száma miatt, mindenkinek lakás nem jutott, legfeljebb vagonlakás. Szémán a közeledő tél miatt családját nem akarta kitenni a vagonlakók keserveinek. Egyik késő őszi ünnepen megjelent Múcsonyban – Múcsonyt ismervén mert szék sógora Kizák Viktor káplánkodása alatt járt Múcsonyban – gondolta azt, hogy egy parasztházat ki fog bérelni, tüzelőt könnyen lehet szerezni mely helyen van a kőszénbánya és így családját sok kellemetlenségtől mentheti meg. Szémán az ünnepi mise alatt érkezik a templomba, a nép felfigyel az érkező idegen papra, mise után a paróchiára megy, Vaskovich Antal múcsonyi lelkészt kéri fentebb vázolt ügyének felkarolására és támogatására. Amikor Szémán mindezeket Vaskovichnak elbeszélte úgy akkor Magyar Jánosné szül: Lasztóka Anna szuhakállói asszony is a múcsonyi lelkész irodájában tartózkodott és mindent hallott. Magyarné elvégezvén a dolgát az irodába és a hallottak tudatába haza, Kállóba sietett, egyenesen a kurátorhoz és így szólt: láttátok máma a múcsonyi templomba bejövő idegen papot, azért jött, hogy múcsonyba szeretne házat (lakást) bérelni stb. Menjetek még most délután hozzá, hívjátok meg, hiszen a mi paróchiánknak szánt épületünkben úgy is 2 szoba üresen áll, milyen jó lesz, ha legalább ameddig addig, egy papi ember fog itt lakni közöttünk a faluban. A kúrátorok elmentek Múcsonyba, Szémánt meghívták, Szémán a meghívást elfogadta, és a 3 hétre tervezett ideiglenes lakásból 3 esztendő lett. Szémán összemelegedvén a hitközség lakóival és látva a hívek lelkesedését (a szent ügy önálló anyaegyház ) szolgálatába szegődik, a nép vezérévé lesz, buzdít, lelkesít, fárad, és íme fáradtságának eredményére fel is teszi a koronát, mert az építendő új templom alapkövét az ő segédletével ifjú Vaskovich Antal múcsonyi lelkész, mint az akkori magyar részén maradt görögkatolikusok vikáriusa beszenteli. Ezután bár távozik a községből, de még messzetávolban is megtartja és végzi szerepét sok-sok tanácsadással, utánajárással, buzdítással, lelkesítéssel, a szent ügy diadalra jut, a templom felépül.

A templom helyének kiválasztása

Voltak emberek - különösen az idősek között - akik a paróchia udvarán lévő magtárkápolnát egy kissé meghosszabbítva egy kis toronnyal ellátva elfogadhatónak tartották volna templomnak minden más új templom építése nélkül. De az ifjabbak és különösen Szémán látva azt, hogy az így nyerhető templomka, a paróchia lenti fekvésénél fogva elveszne (nem emelkedni ki a faluból) egy másik kiemelkedőbb hely mellett kardoskodott. Szó volt a mai kultúrház helyén – akkor még üres telken – piacon a Drótos féle kertben, felépíteni de egyik sem mutatkozott alkalmasnak.

Szémán akinek hivatala Budapesten volt, ismeretségbe lépett Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő – építészmérnökkel – aki a Szegedi fogadalmi templom egyik tervezője volt, megkérte Petrováczot, hogy fáradna le Szuhakállóba és lenne segítője a hitközségi tagoknak a templomhely kiválasztásában. Petrovácz eljött és a paróchiából kiindulva a szomszéd telket és az azokkal szomszédos telkeket bejárva figyelmesen eljutott a mai templom helyére, mely abban az időben, üres, gyepes domboldal volt. Megkérdezte az őt kísérő emberektől, megfelel-e az új templomnak e kiemelt hely. És ide épült fel a templom.

A paróchiát 1911-ben Sztankovics sajókazai földbirtokostól vásárolta az egyházközség. 1912-ben az udvarán lévő magtárt kápolnává alakították át. Addig a paróchia 2 első szobája volt a kápolna. Vasbovics Antal múcsonyi paróchus és Rojzovics Sándor lelkész járt misézni. A paróchia épületben, Winterbánya tulajdonos lakott, majd 1919-ben Csehszlovákiából áttelepített dr. Szántai Szémán István pápai pulátus családja lakott, aki Papp Antal érsek mellett püspök helynök volt, majd az érsek halála után az apostoli adminisztratúra helynöke lett.

1955. tavaszán a főhatóság Palicskai János paróchust aki betöltötte 77 évet és aranymiséjét elvégezte nyugdíjazni akarta az egyháztanács és hívek kérésére. Dr. Dudás Miklós püspökúr kisegítőt ígért mellé és a nyugdíjazástól így eltekintett. Palicskai kisegítőnek Farkas Olivér Múcsonyi segédlelkészt kérte, aki távoli rokona is. 1955. szeptember 1-jével Farkas Olivér atya Szuhakállóba segédlelkésznek lett kinevezve. 1956-ban elkészül a templom belső festése. Kolacsek Lajos ornamentikát, Petrasovszki Manó és Leó a templom szekkóit: 1974-ben pedig Mohai Attila 8 db színes ablaküveget készít el. 1978-ban kerül sor a templom fűtésére "Dánterm" légbefúvásos rendszerrel. Farkas Olivér atya nyugdíjbavonulása után – 2004 - Kocsis István lesz az egyházközség paróchusa. Ebben az időben a templom új aljzatburkolatot kap, külső térburkolattal és díszkivilágítással. 2008-ban elkészítteti a képállvány faszerkezetét, 2010-ben pedig dr. Janka Gábor - kazincbarcikai paróchus – "ikonfestő" befejezi krétai stílusban az ikonokat, melyet dr. Kocsis Fülöp püspökúr szentel fel a búcsú ünnepén. Ezen felújítások "Leader" nyertes pályázatok keretében kerülnek megvalósításra. 2010-ben pedig Kocsis atya Emődre nyer kinevezést. 2010. augusztusától az újonnan kinevezett paróchus Szarka József lesz.

2011. nyarán "kultúrpajta" – közösségi ház – felszentelésére kerül sor, mely gazdasági épületben lett kialakítva pályázat útján. Az egyházközség pályázatírója Tóth Zoltán szuhakállói építészmérnök, a munkálatok kivitelezője Taskó László monaji építésvállalkozó."